Címkék
Emlékezetemben él egy jó barátom elégé mosolyra csalogató elképzelése. Három tervet eszelt ki mindig ,amit el is nevezett szakszerűen A.B.C tervre. Ő, tudományos precízséggel , szinte kutató doktorokat megszégyenítő alapossággal , hajtotta végre megtervezett akcióit. Amik aztán vagy bejöttek vagy nem. Volt mikor ez a mondat hangzott el a bulit követő napon- Húú mekkora buli volt ! Szétokádtam a vécét . ( Azt hiszem ez lehetett az amikor nem jött be a terv !) De nem csak a barát tesó van így ezzel. Egy alkalommal ritmusra nyomtuk a Dél Afrikai rituális táncot mimmel ő mozdulatainkat , amikor is egy hölgy ,csak úgy a karjaimba pottyant , mint egy jó karácsonyi ajándék. Az hamar kiderült,hogy a csaj be volt lőve és szédült nő lett belőle. (Talán ebből jöhet a kifejezés ? – Na mi van te szédült tyúk ?) Vajon ő mennyit jegyezhetett meg a buliból ? De térjünk is vissza és szövöm tovább a gondolatot. Na szóval ezzel szemben áll az én felfogásom ami nagyjából vagyis rövidítve, az én tervem a -tervtelenség. A mai napig ez, legalábbis ami a bulizást illeti, mert más életterületeken azért vannak céljaim. ( Mint példának okádék a béke megteremtése az északi sarkon ! Meg hasonló őrült ötleteim azért vannak . )
Ha megkérdezik – Te Attila mit fogsz csinálni ekkor és akkor. Erre van nekem egy rendszeresített szabvány szövegem, ami így fogalmazódik meg – Honnan tudjam ! Vaze ! Majd időben kiderül. ( Ezt persze rezzenéstelen ,nyugodt úgyis nevezhetném – Hanyag eleganciával és pókerarccal teszem . Pont úgy mintha valami filmforgatáson lennénk ,szépen elpróbált, forgatókönyv alapján lejátszott jelenettel . 😀 ) Ha ép szeretek beszélni, színezni a szöveget,még hozzá teszem – Figyelj én nem tervezek cimbora! Lazulj már el !
Nem volt ez mindig így . Amikor terveztem bulikat a fejemben mindig szépen játszódott le ,de a végeredmény soha nem tükrözte a képzelt szituációkat. A spontaneitásban találtam viszont meg az értelmet.
Eljött a hétvége ! Terv semmi! Egyszer csak megszólít valaki a barátok közül – Ati lesz buli Bólyban . Jössz? Én erre – Ok! Megyek.
Emlékeimet színesíti az az akcióm is amikor a munkahelyi kirúgást követően, még az nap, végkielégítéssel a zsebemben felszálltam a Budapesti Buszra és miután fel értem fővárosunkba jegyet vettem a Guns N’ Roses koncertre. ( Egyébként jól bele illettem a rockerek táborába , mert akkor ép hosszú, Válig érő hajam volt. Farmer nadrág ,farmer dzseki és a rocker pólót ott vettem a koncerten. Szóval tökéletes volt az elvegyülés a környezetbe és arra is gondosan ügyeltem,hogy a szövegezésem is rockerhez méltó legyen.) Csodálatos élményekben volt részem. Persze haza felé egy rajongói fülkébe kerültem a vonaton-mert már haza vonattal jöttem. És volt ott egy csaj aki azt hitte szerelmes ő belé Axl Rose az együttes énekese. Kérdem tőle:-Mért hiszed azt,hogy egy ilyen híresség beléd szeretett? Erre ő – Mert rám nézett ! :)) Húúúú ! Szóval ennyire fanatikus egy igazi rajongó.
Na de kanyarodjunk vissza az eredeti témára ,amivel kapcsolatban csak egy kérdésem van feléd. Vajon te melyik táborba tartozol ? Az örökké tervezgető és aztán mindig csalódást tapasztalók táborába ? Vagy a tervnélküliség bölcsességében és mindig élményben gazdag végződésű bulik- táborban? Boldog új évet kívánok magunknak ! Nem csak barátaimnak és ismerőseimnek,hanem úgy egészében – mindenkinek !
Magazin 